_____ Örömmel vettem tudomásul, hogy végre akadt ember Börcsök László és Schenkerik Csaba személyében, akik hozzászólnak a megnyitási kezdeményeim egyikéhez. Bár van a felvezetésben, vagy lehet, hogy csak én érzem, egy kicsi kioktatást sejdítő fricska, de ezt már egyszer megkaptam Pestről - mert hogy ily` kritikák egyelőre csak onnan jövének, másfelől csak az illékony beszéd - Somlai Lászlótól, egy nem oda szánt és tett elemzésemért, amit igaz az akkori szerkesztő a helyére rakott. De hol van már Somlai László és az igazán elismert komoly, mély elemzései? Csak pár ilyen jelent meg, pedig nagy segítségünkre volna, ha nem ilyen kérészéletű időtartamra átrándult hexázóink lennének. _____ Remélem ez most nem ismétlődik meg. Elismerem, hogy elég sok hibával irogatok, de higgye el mindenki komoly erőfeszítésembe és kínomba kerül minden egyes újabb próbálkozásom, mert nekem nagyon idegen terep a körmölés. Nehéz megfelelni a saját elvárásaimnak, hát még a kritizálókénak, de míg nem jön nálam jobb, ami elismerem nem nagy kunszt, addig csinálom. 1990.4.5-én leirt Reformhexasakk című vallomásomban, mely az 1990/5-6. Hexasakk Híradóban jelent meg már foglalkoztam ezekkel a gondjaimmal és kétségeimmel. Talán ezért próbálom nem ömlesztve, nem összefüggő formában előadni gondolataimat, inkább lejátszott, megtörtént partikra lebontva, hogy ne riasszam el a kevesebb időt ráfordító hexázókat sem az elmélkedéstől és a saját természetüknek megfelelő állások megkeresésétől. _____ Az önállóságra nevelésre nyilvánvalóan ennél van jobb és eredményesebb alternatíva. Edzéseinken itt Debrecenben, ahol átlagosan 7-8 gyerek vesz részt ennek a módszernek pozitív hatását tapasztalom. Kíváncsian várom és szívemből drukkolok, hogy minél több jó és hasznos pozitív észrevétel jelenjen meg. Visszatérve a Dani változatra: szerintem mindenképpen jó játékot biztosít világosnak, ha ki tudja használni majd a szerzett fejlődési és ebből adódó időelőnyét a bonyolult és göröngyös középjátékban, természetesen sötét sem kerül menthetetlen helyzetbe, ha mindig a legjobbakat lépi. Az idő majd eldönti, meg az elemzések, hogy hol az igazság. Ezért is örülök a kritikus hangvételű hozzászólásnak, de ez esetben lehetett volna pontosabb is. Először is a Dani változat nem cseljáték, azért is kapta a szerényebb - változat - nevet, de nem árt, ha a hexasakkozó ismeri és előre tudja, hogy körülbelül mik a legjobb lépések, hisz majd a középjátékba úgyis jönnek a bonyolult, ismeretlen állások, amik igazán élvezetessé teszi játékunkat. Meg kell ismernünk a logikus gondolkodást, a tér, az anyag és az idő egymáshoz való kötődését, a sokféle gyalogállás jó és rossz tulajdonságát, és a tisztek harmonikus együttműködésének lényegét. _______ Az előszóban ezt irtam: _______ A Dani változat a Rudolf megnyitásból indul, s a Gados-cselbe menet esetlegesen a Király-cselben is landolhat. Naivan azt gondoltam, hogy ismerős a király-csel, melyet először 1988-ban a Hexasakk megnyitások című füzetemben boncolgattam, /ezek szerint nem elég átütő erővel./ Emiatt nem tértem ki rá részletesen. Ez hiba volt részemről. Tehát, amit a Börcsök - Schenkerik duó sötét javára ír, nevezetesen a: 1.Hdf4 e5 2.fxe5 Vxe5 3.g6 fxg6 4.Hhi3 h6 5.Fg2 Ve10 - re jön a tipikus Király-csel lépés, a d1-i8 átlót lefedő 6.Fe3! ami után ránézésre is kedvezőbb világos helyzete, hisz neki 4 könnyű tisztje már kifejlődött, sötét pedig még most sem léphet jól egyetlen tiszttel sem /6.Fd1-et gyengébbnek vélem, mert Hc6 tempólépést adja sötétnek, a b3 mezőre kacsintva, bár így a c1-es bástya játékba hozása biztatóbbnak tűnik és az e vonal sem záródik le, de ez már egy másik játék/, mert pl. a 6...,Fh7-re már jó a Hk5, Fe9-re a h5 jönne. Ezért kötelező /persze csak akkor, ha nem akarja visszaadni a gyalogot/ a 6...,i5 7.h5 ixh5 8.Fxh5 elég kompenzációt nyújt világosnak az áldozott gyalogért. Talán még erősebb a Fe3, ha közvetlenül a 4..,h6 után meglépjük, 5.Fe3 most Fh7-re 6.Fg2 és a sötét vezér a csiklandós l3-ra kényszerül, ha nem akarja elveszteni k7-et. 5....,i5-re pedig 6.Fg2 majd megint a h5. A puding próbája az evés. Természetesen csak az játssza meg ezt a változatot, aki nem fél az áldozatoktól, s nem tart az ellenfél dupla gyalogjától. Legtöbbször nem az ellenfél, hanem önmagunk legyőzése a legnehezebb! Ez a vita kedvemre való, remélem ezzel nincs vége, akkor sem esek pánikba, ha rám tromfolnak még jobb és pontosabb elemzéssel és perdöntő lépésekkel, hisz ez szolgálja igazán a hexasakk elméletének fejlődését. ____ Megragadva az alkalmat ez úton is gratulálok Schenkerik Csabának a színvonalas fejtörő feladványaihoz és Börcsök Lászlónak a szellemes, mély és precíz megfejtés rovatához.Debrecen, 1995.7.17. Bódor Sándor
Az oldalt készítette: © BoSa Utolsó módosítás:2003.02.21. |
pek
